jeudi 8 novembre 2018

Kozé Félix CLAIN prézidan Gran Konsey Kontkolonial

Dimans 11 novanm 2018 Gran Konsey Kontkolonial wa propoz azot prézantasion prozé konstitision Léta Rénioné manda zot la done anou lo 5 novanm 2017 dan léo Sinlé po lo promié Gran Lasanblé Kontkolonial alor po valid ali lé sat sra la dimans an vot wa done nout konstitision tout son lézistans sra in zarlor po nout Léta Rénioné in gid po nout domin.

Rapel zinformasion po zot konèt :

Léta Rénioné lé bann zinstitision Gran Lasanblé Kontkolonial – Gran Konsey Kontkolonial – Gouvernman Kontkolonial. Alorse Dimans 11 novanm 2018 sikoté Larivyèr Sin Lwi  somin Hubert Delisle ( kan zot lé dosi somin Silaos zis avan la krwa zibilé tourn agosh dirèksion Tapaz- Lé Mak – 1 km pardovan nora pano po fé konèt azot) 8 tèr lo matin apartir nou atann azot po lo 2ème Gran Lasanblé Kontkolonial  po vot konstitision Léta Rénioné, lwa dékrété, program politik, wa élir 6 dépité kontkolonial ( nora dé list 6 kandida sakinn LPLP kondui par Fabrice ELIZABETH é NASION kondui par Eddy VIENNE. Zourla po giny voté fo zot lé inskri dosi list élèktoral léta rénioné é néna zot Kart Lidantité Larénion. 

Po sat na pwin zot i pé nir partisipé mé zot i poura pa voté sra lokazion domann zot kart. 

Kontak : gouv.run@yahoo.com

Félix CLAIN prézidan Gran Konsey Kontkolonial

Landrwa po zot konèt Gran Lasanblé Kontkolonial

GRAN LASANBLE KONTKOLONIAL - GLK
ALA LA KART PO TROUV OUSA NOULE
DIMANS 11 NOVANM 2018 


mardi 6 novembre 2018

GRAN LASANBLE KONTKOLONIAL - GLK

Rankont Léta rénioné ek bann zournalis granmatin Tansalé po prézant azot nout rasanbloman dimans 11 novanm 2018 Larivièr Sinlwi.


jeudi 1 novembre 2018

Bann list po zélèksion dimans 11 novanm 2018

GRAN LASANBLE KONTKOLONIAL - GLK
ZELEKSION DEPITE KONTKOLONIAL
Nora 2 list po zélèksion dimans 11 novanm 2018 sat Fabrice Elisabeth (LPLP) é sat Eddy Vienne (NASION)


Kozé Fabris dann Lékol Lékolozi é Kosté Pèp Loséan Indien

A la sat mwin la di é propazé dann Lékol Lékolozi é Koste Pép Loséan Indyin.

Larényon lé sou l'anprize le kapitalism la fransé ék l'erop.

Se kapitalis la i itilis in supore kolo-nial, é mi présize byin kolo-nial é non kolo-nial, kar la Rényon la pa aréte d'éte modlé azansé transformé éksplwaté par la frans é l'erop kolo-nial.

Pou satisfère le bann bezwin é le bann intéré le kapitalis le kolo-nialism la struktur é la organiz in asimilasion su le pepe Larényon kalé sur le modèle la frans ék l'erop.

L'asimilasion la la rédui le pep Larényon a in popilasion ke néna bann bezouin matèriél é imatèrièl i giny èt konblé ke par bann produi matèrièl é imatèrièl i sort dan le kapitalism.

Léksplwatasion Larényon èk son pèp par la frans èk l'erop kolo-nial néna bann konsékans ke lé inkontéstabe su l'ékosistèm Larényon, Loséan Indyin, La planèt .

Le bann rapor umin ant le bann pep Loséan Indyin lé osi afékte par la prézanse de se bann anité kolo-nial é kapitalis.
La popilasion néna astèr su la réunion lé kondisio-né par la sosiété de kosomasion i vwa le bann drame umin néna dann Loséan Indyin kom bann fé divère ispas a l'étranzé.

Larényon ék son pèp lé tousour sou l'anpriz é la domi-nasion kolo-nial la frans é l'erop.
Loséan Indyin é son bann pèp i subi de nouvo la presion kolo-nial.

Le bann pep Loséan Indyin i dwa unire a zot, tise bann lyin d'amoure d'amitye é de respé pour se préparé a lut konte le boulversman le baskilman l'ékosistèm la pla-nét su la kèl nou vive.
A la sat 
Si tout bann mové zistwar i répète a nou pèp Loséan Indyin nou dwa unir a nou égalman pou lut kont la diksion a-nounse d'in tèks légaliszan le néo-kolonialis.

Zélèksion Dépité Kontkolonial